A csokor
Szívdobogàsom hallgatta.
Riadt lélegzetem, képzeltem – megmosolyogta.
Testemhez lapult,
kabàtom alatt óvtam a széltől.
Szépségével elbűvölte.
Illatàval àmította.
Fényes szemei ragyogtak…
Szerelmem ölelt testéhez.
Kisizsàk; 1991. Július 21. Vasàrnap.
Köszönöm megtisztelő soraid,és hogy
olvastad versemet.
További szép napot.
Üdvözlettel: Bakos Attila Péter.
[b][i][color=#cc3366][u]Kedves Attila ![/u]
Ezek a pillanatok a nők számára a legnagyobb örömök és hálára kötelezők, a férfiaknak pedig a legnemesebb kisfiúi adásörömei, valami reménysugár vártán…
[u]Kedves, kellemes kis versecske ![/u] 🙂 (f)[/color][/i][/b]