SZENT ISTVÁN , ÉS A KENYÉR ÜNNEPÉN
Talán István király
Vetette el végleg
E szent földbe
Azt a magot,
Amit ezredévekig
a Magyar nemzetség
Magával hordozott.
Hogy Európa közepén,
Kárpátoknak ölén
Megálmodjon egy államot,
Kemény kézzel fenyítve azt,
Ki a másik hitért buzgólkodott.
S azóta a búzaszem
Milliónyi vékával terem,
Jelenti az életet,
Adja a kenyeret.
Követelve ezernyi
Verejtéket és könnyeket.
S az talán véletlen lehet?
Ha megnézel egy búzaszemet,
Azonnal feltűnhet,
Hogy könnycsepp alakú
A búza szeme…
S ha éles késeddel
A magvat félbe vágod,
Belsejében Jézus
Ragyogó arcát látod
Tündökölni…
E dicsőséges ünnep fényében.
mert jajj azoknak
kik hitet vesztettek
2016. AUGUSZTUS 20. – RA
[i][color=#0000ff][u]Kedves Vendel ![/u]
Igaz, – szép, tartalmas, tiszta és hittel megtöltött verset írtál….
[u]Minden Tiszteletem a Tied ![/u] (ang) *) 🙂
– keni -[/color][/i]