Pár perc Arikával

Pár perc Arikával

Kortársnőmmel találkoztam,
Én is visszamosolyogtam,
Megindult szóáradata,
Mi lett vele, mi a baja?

Tündéri kis picurka nő,
Életszeretete nő-nő,
Pedig nincsen könnyű dolga,
Egyedül evez hajója.

Háza félig égett párszor,
Ő megmenekült annyiszor,
Betörőknek kedvenc helye,
Mit keresnek? Nincs semmije!

Mozgékony, mint a fürge gyík,
Egy pillantás, és eltűnik,
Cserkész-vezető volt régen,
Jó példa ezen a téren.

Egyik éjjel fény vetül rá,
Ablakánál betörő jár,
Elrendezte gondolatát,
Nyakából elő a sípját!

Fújta, fújta nagy erővel,
Így tolt ki a betörővel,
Szomszédok is meghallották,
Menekülését elvágták!

Versem be is fejezhetem,
Kívánságom lenne nekem:
Kellene egy ily fütyülő,
Biztosabb lenne a jövő!

Budapest, 2016. augusztus 14.

“Pár perc Arikával” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Keni, Rzsike, Laca és Mihály!
    Köszönöm szépen, hogy nálam jártatok.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola :]

  2. RRRRemek! Közös ismerősünk Hál ' Istennek megúszta. Készülj a táncra ! Puszi . Nem volt gépem.-

  3. Kedves Viola!

    Annak külön örülök, hogy egy voltaképpen ijesztő, és nem kevésbé veszélytelen élményről ezúttal ilyen könnyed, humoros stílusban írtál. Ez a hozzáállás igazán segít átlépni a "majdnem baj lett" élmények okozta buckákat. Ehhez külön gratulálok!

    üdvözlettel: Laca:)(f)

  4. [i][color=#990099][u]Drága Vilám ![/u]

    Jó kis történettel rukkoltál elő és, hogy Neked milyen gondolatid és ebből milyen öleted támadt, – be kellene nyújtani szabadalomnak a Rendőrfőkapitányságnak !!

    [b]Sok Szeretettel ![/b] 😛 B) :@ (l) (f)

    – keni -[/color][/i]

Szólj hozzá!