ÉLETKÉP MÁSKÉPP
szemedbe húzod a kalapot,
hogy eltakarja a Napot.
gyere velem most,
köszöntlek barátom..
neked van mire büszkének lenned
együtt örülök veled.
tudósaink azt vallják,
ma már tudjuk…
hamis az illúzió,
ma úgy tudjuk,
ez a helyes konklúzió.
s kisgyerek vallja ötévesen,
van egy hipotézisem.
rákérdezek hírtelen
mi van neked?
a mesében mondják
vallja szertelen.
én meg melléteszem,
hogy nyelvében él a nemzet,
de nyelvével még
senki nem nemzett.
hol az édes anyanyelved?
a fene egye meg
a más macskáját,
csak a miénk maradjon.
ha feldobod tarka,
ha leesik nyávog
mi lehet az?
mindegy, csak macskára essen.
állatkínzás mennyit ér?
öt év vagy kötél.
értem én az okos szót,
ismerem a csíziót.
tiszt kérdi a katonát,
milyen csapatnál szolgálsz?
harckocsizó?
nem…
lövész?
nem …
utász?
tiszta szívemből.
s ha a mozi sötétjében
megfogod egy hölgy kezét,
csak úgy véletlenség,
kérdően rád néz reménylőn,
bocsánatot kérsz,
elnézést kívánok,
hencc volt.
s azért jobb lakni a dombon,
mert lefelé gurul a lócitrom,
megírta a kalendárium.
nem úgy mint a síkokon,
ott esetleg csak
a szilikon dombOKRÓL
nézheted a völgyet.
nem biztos hogy az a barátod,
ki a bajból kirántott.
a lakásba benézel,
látod feltúrva a szoba,
össze van köpködve az esküvői kép,
nem volt szép munka.
s a kép se szép.
jótett helyébe, jót ne várj,
dehát, minden jó elnyeri
méltó büntetését.
vagy jutalmát.
elvileg logikus,
a jó mindig gyanús.
a nyájasság sok mindent eltakar,
ha valaki valamit akar.
de ha egyszer asszonyeső esne,
rám is hullhatna egy cseppje.
Veréb ugrál
Az útszélen
Búsan néz
Szerte-széjjel
Terített asztal volt ez
Valamikor réges-régen.
Fagyos szél fúj
Hideg télben.
Szánkó nem járt
Erre régen.
Arra gondol sok veréb kobak
Vajon hol vannak
Mostanság a lovak?
birkabőrös göndörkos,
mindjárt begorombulok,
juh héj…
2016 augusztus 22.