Csendet sóhajt az este

Csendet sóhajt az este

Csendet sóhajt az este,
földre hull a Hold selyme.
Lágyan szellő lengedez,
érintése kellemes.

Égbolt ében mezején,
fények gyúlnak szerteszét.
Árny vetül a lomb alatt,
amott egy cica szaladt.

Merengve a csend ölén,
sűrűsödik a sötét.
Megborzong a magányom,
kísér, mint hű barátom.

Megszólít egy belső hang;
elnémítja a panaszt.
Nézd – a világ háborog!
Benned béke, nyugalom.

Csillag ragyog felettem,
fénye gyúl a szívemben.
Álmosan ásít az éj,
altató mesét regél.

Schvalm Rózsa

(2015-07-21)

“Csendet sóhajt az este” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Margit!
    Köszönöm szépen tetszéssel gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa(l)(f)

  2. Drága Icu!
    Köszönöm szépen olvasásodat és kedves szavaidat.
    Szeretettel ölellek: Rózsa

  3. Kedves Edit!
    Köszönöm szépen olvasásodat és szívvel gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa(l)(f)

  4. Drága Rózsám!

    Csodásakat súgnak Neked a belső hangok.
    Csodálattal olvastalak, mint mindig.:)

    Öleléseim: Icu(f)

  5. Kedves Rózsa!

    Lám ez a békés csend elkísért hosszú kellemes estéken – sok szép "altató mesét regél"

    Szeretettel olvastam kedves andalító versedet – szívvel gratulálok: Edit (l)(f)

Szólj hozzá!