Ma hitem bátran megvallhatom

Ma hitem bátran megvallhatom

Ma hitem bátran megvallhatom ,
sem kenyerem sem szabadságom ,
ezzel fel nem áldozom .
Nem kell est sötét áldott köpenyét várni ,
hogy azt rám borítva a templomba el merjek járni .

Nem fognak rám fegyvert, hogy tagadjam meg hitem,
nem vernek láncra, nem hurcolnak el .
Nem kell reszketve, szeretteim félelmét szemükbe látva
titkon lopva imádkozni dohos pincébe ,eldugott szobába.

Mi gúny ér lepereg könnyedén rólam.
Mikor pogány hitetlenek kérdik: És Istened
ilyenkor hol van ?
Nincs próba tétel ami vért csordít ,gyötri lelkemet
Nem kívánja a Jó Isten hogy vértanúsággal
igazoljam hitemet .

Még ma nem kell !ma még nem ,
de mi lesz ha megfordul a világ egyszer ?
Ahol megint a hitet megvallókat büntetik ?
családjuk bántalmazásával keményen fenyegetik ?

Meddig tudnék ellenállni ? meddig gyötörhetnének ?
vagy már csak szavakkal megtörnének ?
ki állnék e hitem mellett , akkor is ha biztos halál várna ?
Vagy belőlem is egyből áruló Tamás válna ?

Ha eltépnének bezúznának minden ima könyvet
eléjük állnák -e a hogy templomok piaci csarnokká ne legyenek?
Amikor nem lesz irgalom ki Isten félő annak ,
meg bélyegzik, sárba tiporják s körülöttem élők már mindent feladnak ?

Istenem a félelem mi nyomja lelkemet,
rémálom s talán itt el többé sosem jöhet.
Mert nem tudom mekkora keresztet bírnék érted el ?
Meddig kínozhatnák hogy ne tagadjam meg hitem ?

Reszketve borulok eléd esengve kérlek ,
adj erőt azoknak akik vérük ontják érted .
S ha egyszer mégis próbára tennének,
uram add félelem nélkül megvallani hitemet.