Féltelek
Szétestek napjaim, perceim, s óráim
virrasztok álmatlan éjjelek óráin,
elfogyott erőm, de kitartok végtelen,
nem lehet még rajtam úrrá a félelem…
féltelek.
Fáradtan hajtom le minden nap fejemet,
az álom elkerül, az éj kér türelmet,
gondolatok kavarognak, nálad járnak,
körülvesznek az álmot bénító árnyak…
féltelek.
Drága jó anyám, nem adjuk fel egykönnyen,
sok mindent kibírtunk ebben az életben,
ezt is legyőzzük, csak akarnod kell végre,
hogy keresztet vethessünk a betegségre…
féltelek.
2016. augusztus 26.
Kedves Marika! Meghatóan szép gyermeki sorok. Veletek érzek és kivánok mielőbbi gyógyulást drága Édesanyádnak! Szívet küldök érte virággal Éva(l)(f)
Csatlakozom Edithez! Laci
Drága Máriám!
Versed igaz gyermeki aggódás a drága jó Anyáért!
Nagyon átérzem lelked rezdülését!
Szívből kívánom, legyen mindkettőtöknek ereje legyőzni a betegséget!
Szeretettel: Edit (l)
Drága Marika,,,öszinte szeretettel gratulálok,,,,baráti öleléssel,,,Babu:)
Kedves Mária!
Nagyon szép,szívből jövő verset írtál.
Az "Édesanya"ilyet érdemel.
Szeretettel olvastam:K.Teri