Figyelj a pillanatra

Összes megtekintés: 395 

Figyelj a pillanatra

Oly más voltál , talán páratlan
útjaid fortyogtak keményen
bűnöket facsartam belőled tisztán
lazuló erőmmel, szégyenbe estem .

És szerény lélekkel követtelek,
akartam érezni magam embernek
de útjaink a méreg zenés zászlója
alatt, rongyosan felettünk lengedezett .

És kérdem ma tőled biztos derűvel
más voltodnak titkos kanyarjaiban
sokszor fortyogva keverted álmom,
s pokolra csaltál laza szégyennel.

Most amikor már földön túl járunk
árulással vádollak szüntelen,
kivel szép időkben csatázni vágytam
ma kínálgatom némán kegyelmem .

Beburkoltam magam tükör rámába
könnyeimmel áztatom bösz haragom
fehér karjaimat égre szabadítom ,
s üdvözöllek forró kéjjel bolondul.

“Figyelj a pillanatra” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Drága Babu!

    Mintegy kemény ütközet – úgy csattannak szavaid a versben – kemény küzdelem lehetett.
    Jó, hogy ebből is egy szép vers született!
    Szeretettel gratulálok! Szívvel olvastalak: Edit (l)(f)

  2. Kedves Keni,,,,,örvendek,hogy itt vagy közöttünk.Köszönöm szépen a megtisztelö
    hozzászólást,,szeretettel üdvözöllek és további gyógyulást kivánok.:]

  3. [center][i][color=#cc3366][b]Kedves Margareta ![/b]

    Úgy tűnik versed alapján , Te is megvívtad pároddal a magad kínlódásaid és amikor már lecsillapultak bennetek a vad idők pillanatrohamai, már lazábbra fogva , türelmesebben érzitek egymáshoz fűződő viszonyotok mostani forró pillanatait……

    [u]A csatát végül is Te nyerted meg, hisz ebből született meg ez a versed is ![/u]

    [b]Amihez én most gratulálok !

    [/b]Szeretettel !

    – keni -[/color][/i][/center]

Szólj hozzá!