Hetvenkedés
Életünk során sokszor hetvenkedünk,
mert csintalankodni mindig van kedvünk,
megéljük sorban kerek éveinket,
feledve persze ballépéseinket.
Hetvenkedünk otthon, s a munkahelyen,
de mi lesz akkor, ha az ember hetven?
Húsz, harminc, negyven évvel fittek vagyunk,
ötven és hatvan után még szárnyalunk.
De eljön a hetven, a „hosszúlépés”,
városban ez már sebesség-túllépés.
Lassítsunk a tempón, mindig ezt halljuk,
de az intő szavakat hátrahagyjuk.
Hetven év… lám, most kezdődik az élet,
következő cél a kerek száz lehet.
Igaz, száz gyertya a tortán nem fér el,
na jó, nem kell elfújni egyesével.
Hetven év… sok tapasztalat és emlék,
és kérdezzük, vajh' másképp cselekednék?
Nem, amit megéltünk eddig, az miénk,
ugyanígy tennénk, ha újrakezdhetnénk.
Kívánunk hát még sok-sok hetvenkedést,
nyolcvan, kilencven, száz után ünneplést,
kívánunk még hosszú, boldog életet,
s harminc év múlva itt rázunk majd kezet.
2016. augusztus 10.
Egy, a mai napig aktívan dolgozó úr 70. születésnapjára, felkérésre
[center][i][color=#cc3366][u][b]Kedves Mária ![/b][/u]
Érzem a verset, mert én is hetven vagyok, de én már nagyon nem hetvenkedek, régóta félre állított az élet a forgalomból, és innen nézem az életet az Idős Otthonomból,,,,
Jaj én nem kérek már egyetlen évet sem, elég volt ennyit is megérnem, két végéről égettem a gyertyám, és ez 100 szál is lehetne egy ünnepi tortán……..
[u]Kedves leíró vers,,,
[/u][u]Szívesen olvastalak, ha megbízásból írtad is, bár az ilyen versek általában sablonosak szoktak lenni, de itt nem a tiéd !!!!![/u]
[b]Gratulálok hozzá ![/b]
– keni -[/color][/i][/center]