A pacsirta
Mikor az ég körbefogja,
és gyönyörű dalát
a földre ontja,
lelked megtelik üdvösséggel,
mert nincs rá szó,
amit akkor érzel.
Az ember csak hallgat,
és nem érti senki,
hogy tud egy kis madár,
– ily’ csodát tenni.
“A pacsirta” bejegyzéshez 5 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Köszönöm kedves keni!
Köszönöm kedves Magdus Melinda a véleményedet.
Magda!
Ez a versike remekre sikerült! Szinte hallom a pacsirta hangját. Csodálom az énekes madarakat én is és gratulálok soraidhoz!
Melinda:)
Rövid, mint egy pacsirta élete. Persze a miénk se túl hosszú. Köszönöm hogy olvastad ezt a kis dalt.
Szeretettel: Magda
[center][i][color=#cc3366][u]Kedves Magda ![/u]
Én sem értem, de rövid versedet mivel szép, – szívesen olvastam végig !
[b]
Szeretettel !
[/b]
– keni -[/color][/i][/center]