Kerestem a hangod
Kerestem a hangod életem értelmét.
Haragszom, de nagyon,
hogy elpocsékoltad a fényt.
Nem gyújtottál lángot,
csak hasztalan sötétséget,
nem űzted el a nem kívánt
büszkeséged.
Szárazra beszéltem a szám,
melegre telefonom kagylóját.
Magadtól ösztönözve egyszer sem hívtál,
gondolom csodálkoztál,
hogy még élve hallottál.
Kerestem a hangod, de sehol
sem találtam.
Halvány fénye ragyogott,
de lassan tovább ballagott.
Kedves Keni!
Köszönöm, hogy olvastad a versemet.
Üdv. Éva
[b][color=#9900ff][u]Kedves Éva ![/u]
Azt hiszem ilyenkor szokták azt mondani, hogy;
*HOGY NE SZALDJ OLYAN SZEKÉR UTÁN, AMELYIK NEM VESZ FEL ,,,,*
Mélységes szomorúságot okozott neked és bánatot ez a valaki, aki Téged semmibe se vett – talán méltatlanul,,,,
[u]Szeretettel olvastam bánatos versedet ! Legyen másban vigaszod ![/u]
– keni -[/color][/b]