Adamecz László
HEJ,NAGY MESTER ÁM AZ ŐSZ…
Hej, nagy mester ám az ősz,
a naptár alig időz,
a jöttét még nem látni,
csak titokban kell várni.
Előbb árnyalatot vált,
egy fakót, kicsit barnát,
amott sárgul, vörösödik,
színe lassan keseredik.
Végül mindent melíroz,
új színekkel treníroz,
minden napnak más a színe,
fénye, szele, üzenete.
Szépek voltak a lombok,
látom, lassan lehulltok,
fáj, hogy rátok taposok,
sárba, vízbe, korhadtok.
S mégis boldog szívem,
e csodát vártam híven,
Ősz mester ballag odább,
szél szárnyán repül tovább.
Kedves Rita!(f)
Örülök, hogy kedvedre való volt versem.
Köszönöm figyelmességedet, véleményedet!
Szeretettel:Laci
Kedves Keni!
Köszönöm kedves figyelmedet véleményedet!
Hálás szívvel:Laci:)
[i][color=#0000cc][b]Kedves László ![/b]
Szerintem, de ez egyéni dolog, csakis az őszről lehet ilyen szépséges verseket írni, mert gazdag pompájában mindannyiunkát megigéz,,,,
Szeretem az őszről szóló szép 'képeslapokat', amiket ilyenkor mi is idefestünk – tollainkkal ecset helyett,,,,
[b]Élvezettel olvastam szép és igaz versedet ![/b]
[u]Tisztelettel ![/u]
– keni -[/color][/i]