A nap ide kúszik mellém
A rózsafa árnyékában elnyújtom testemet,
nézem mezítelen lábamon, a harmatcseppeket,
a vörös rózsa fűszeres illata áthálózza lelkem,
karjaidban érzem magam, egyetlen szerelmem.
A nap már nem sokára ide kúszik mellém,
simogatja combom,mintha már most is érezném,
a szellő összeölelkezett hosszú hajammal,
a falevelek megleptek, egy csodás dallammal.
Hallom jöttedet, megrezzenek a bokrok,
kinyitom szemeim, nem csak egy álmot látok,
megkérem a napot, húzódjon tőlem távolabb,
megjött a kedvesem, nékem ő a legfontosabb.
(l) Köszönöm mindenkinek
Kedves Keni sajnos csak álom!
Kedves,:)
[i][color=#0000cc][b]Kedves Éva ![/b]
Nagyon szép idillikus, romantikus és lírai vers lett alkotásod nyomán,,,,
A kérdésem csupán csak annyi, hogy ez álom volt e vagy csak félig, vagy netán egészen valóság?
[b]Szeretettel ![/b]
– keni -[/color][/i]
Drága Évikém!
Nagyon szép verset írtál!
Gratulálok!
Sok szeretettel-Judit Gyöngy:)(l)
Drága Éva!
Szépséges vallomásod csupa báj!
Szívvel-szeretettel gratulálok!
-picurnagyi- (l)(f)