Másodvirágzás

Másodvirágzás

Némán lépkedett, rögös útját járta,
lába vitte, szíve vezette tova,
mosolyát már régen magába zárta,
lépte határozott, s mégis tétova.

Egy padhoz sietett, párja sírjához,
kezében kis virág, szemében könnyek,
ó, mily rég hozzászokott a síráshoz,
ahogy az emlékek visszaköszönnek.

Két kezét lágyan a fejfán nyugtatja,
majd lassan, révedve elmosolyodik,
negyven gyönyörű év, nem tagadhatja,
elmúlt… s neki lassan bealkonyodik.

De nem, mégsem… majd lassan mesélni kezd,
s közben kezét a síron pihenteti.
Kedvesem! Szívem téged el nem ereszt,
és emlékedet csendben őrizgeti.

Nehéz egyedül, ugye megbocsátod,
páromra leltem, gyengéd a szerelmünk,
két öreg felfedez egy új világot,
és ezt az érzést már nem kell szégyellnünk.

Rátaláltam, a sorsunk összeforrott,
kéz a kézben járjuk rövidke utunk,
s a remény, mely oly régen szertefoszlott,
feléledt, és lett késői májusunk.

Most ősz van, kedvesem, ugye megérted,
hogy szívembe újra tavasz költözött,
s hangod, ahogy visszacseng, ahogy kérted,
szívemből a bánat vele kiszökött.

Kandalló mellett, meleg takaróval
melengetjük egymást és emlékezünk,
szállunk az idővel, a múlandóval,
míg a végállomáshoz elérkezünk.

2016. szeptember 17

“Másodvirágzás” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Drága picurnagyim! Drága Editkém! Puszillak és köszönöm szépen! (f)(l)

  2. Kedves Keni, nagyon szépen köszönöm, nagyon jól estek szavaid! Szeretettel köszöntelek!(l)

  3. Kedves Terike, igen, tovább kell élni, lépni, de a régi szépet nem feledni. Köszönöm szépen, hogy olvastál!(l)

  4. Kedves Marika!
    A másodvirágzás is lehet nagyon szép, kívánom, hogy Neked is az legyen! A régi szép emlékek pedig barátságban megférnek az új élményekkel a szívedben.
    Gyönyörűen rímelő versedhez gratulálok!
    Melinda(f)

  5. Drága Marika ,,megható versedhez szeretettel gratulálok,,,baráti ölelésem. Babu(l)(l)(l)

  6. Kedves Mária!
    Teljesen átéreztem gyönyörű versedet,,,az én sorsom is hasonló,,drága Férjem
    hét éve "elment",
    De élni kell tovább annak aki itt maradt,
    Szeretettel:Kövesdi Teri

  7. [i][color=#990000][b]Drága Mária ![/b]

    A versed címére mondom, kell lennie, – és én szükségszerűnek is, tartom, ha csak a magam példájából indulnék is ki,,,,

    Gyönyörű, megható – és nagyon mélyen emberi a versed, és soha senki ne próbálja ezt másodérzést elvenni senkitől, mert minden embernek joga van az utolsó leheletéig a boldogságra,,,

    Gyönyörű képi és szövegkörnyezetben látványosan érzékeltetted versed és mondanivalód lényegét, és a váltórímek annyira ide illenek ehhez a szép, megható tartalomhoz, hogy még semmi máshoz,,,,,,

    [b]Nagyon sok Szeretettel !

    [/b]- keni -[/color][/i]

  8. Drága Máriám!

    Meghatódtam, könnyek szöktek a szemembe.
    Olyan megértőek, szeretetteljesek szavaid, s a vers formáját is a tartalomhoz illőn gondosan keresztrímbe sikerült felépítened.

    Szívvel-szeretettel olvastalak: Edit (l)(f)

Szólj hozzá!