Ki gyújt ma fényt?

Ki gyújt ma fényt?

Ki gyújt ma fényt, ha rémes árnyatok
fölétek áll, s kacagja hogy' vacog
az atyja, az, ki önmagára büszke,
e fantomot mégis világra szülte.

A gondolat folyton teremni kész,
amíg forrást merít, hát semmi vész,
de nézd, mivé lesz, hogyha fél az elme,
vakon szorongsz, a szörnyed láncra verve

belőled él, gyarapszik és dagad,
felfalni kész e rémült gnóm-csapat,
parancs után egymást is tőrbe csalják;
ki törli majd le Isten könnyes arcát?

Ihletforrás: Áprily Lajos Agadir c. verse

“Ki gyújt ma fényt?” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Hú, de nagyon jó lett. Ez a fránya félelem….csak "él, gyarapszik, dagad"…csak saját magunk változtathatunk rajta….nem könnyű, de megéri.
    Örömmel olvastalak!
    Éva

  2. 🙂 Köszönöm szépen mindőtöknek, hogy időt szántatatok az olvasásra, véleményírásra és még az Áprily vers megkeresésére is! Ahány olvasó, annyi olvasat. A gondolataink teremtő erejéről írtam, ám igaz, benne van a versben egy nagyobb pusztulás előképe is. Ha nem is az egész emberiség, de Európa szemlátomást legyengült, ha így folytatódik, akkor csak identitás nélküli fogyasztó, gyökereit megtagadó emberekből fog állni, (hisz ez a cél). A problémát mindig a gyökerénél kell orvosolni és helyén kezelni, szó szerint is.
    Én így látom, és 'tévedhetek, de nem hazudhatok'.
    Szeretettel ölellek Benneteket. (l) 🙂

  3. Kedves Zina ,gratulálok szépen megirt versedhez :
    " A gondolat folyton teremni kész,
    amíg forrást merít, hát semmi vész, ",nagyon komoly gondolatokkal teli versedhez szeretettel ghratulálok. Babu(l)(f)

  4. Kedves Zina!
    Én is vettem a fáradságot és megkerestem Áprily Lajos versét. Azt hiszem a párhuzam felismerhető, csak ott Agadirban a földrengés pusztított el várost, de a te versedben és sokkal nagyobb pusztulás előszelét vélem felfedezni. Kézen fekvő lenne, hogy a migránsok megjelenésére asszociáljunk, de nekem más a véleményem. A migránsok beözönlése csak egy tünet. Az emberiség nem tud mit kezdeni a természettel és önmagával.Jobban mondva nagyon is tud: elrontani mindkettőt! Valóban: szörnyeink láncra verve belőlünk élnek. Csak rajtunk múlik, mikor szabadulnak ki.
    A vers nagyszerű, de ez tőled megszokott dolog.
    Szívből gratulálok: János

  5. Kedves Zina!

    Visszatértem. Megkerestem Áprily Lajos versét – mintha most írta volna.

    Elborzasztó, hogy mennyire aktuálisak szavai:
    "Még kényes láncra kötve szendereg
    az emberagy-vajúdta szörnyeteg.
    De ha beváltják azt a szörnyű szót,
    ki sirat el majd annyi milliót?"

    Nem csodálkozom, hogy olvasván, ilyen megrendítő – nagyon jó – verset írtál!

    Még egyszer gratulálni szeretnék! Edit (f)

  6. [i][color=#990000][b]Kedves Zina ![/b]

    Nagyon is aktuális és komoly verset sikerült belőle 'faragnod', bár az eredetit én sem ismerem, vagy már nincs az emlékezetemben, utána nyúlni meg már én lusta vagyok…..
    !
    [b]Szeretettel [/b]

    – keni -[/color][/i]

Szólj hozzá!