Adamecz László
FÁJÓ SZÍVVEL BÚCSÚZOM…
Napfény turkál lombok között
míg naponta körbe járja,
szeptemberi hideg reggel
a fényeket csodálja.
Fénylenek a levelek,
bár színük már kopott,
ereszkedő lombok között,
ott vannak a sárga foltok.
Még büszkén állnak a fák,
hisz a nyár még itt szendereg,
álmot hozón közeled a tél,
s a fák lombja lepereg.
Fájó szívvel búcsúzom,
ősznek hűvös csókjával,
őrzöm még a szépségét,
tele vagyok bókjával.
Kedves Ilona–Jégmadár-
Köszönöm reám figyelésedet. Megvallom én is ismerkedtem soraid titkaival üzeneteiddel
s jó volt nálad. Köszönöm
Kedves Mária!
köszönöm örömödet és figyelmedet
Laci(f)
Tetszett ez a bucsuszo. (f)
Szeretettel gratulalok. Ica
A nyár, múlik a nyár. Ne sirasd, szép az ősz is. Szépen is írtad nagyon tetszik.
Kedves -keni_!
Köszönöm, megtisztelő figyelmedet és bátorításodat
Üdvözlettel:Laci:)
Kedves Terike!
Köszönöm látogatásodat és bátorításodat.
Szeretettel.Laci
[center][color=#993300][b]Kedves László ![/b]
Nem csak Te vagy itt kedves, hanem a versed is , amit Nekünk beküldtél, mert szép harmóniába soroltad fel a képi színeket az ősz csodálatára és annak is lassú elmúlására !!!
[b]Tetszett szépen megirt, nyugalmat árasztó – lírai versed ,,,
[/b]
[u]ÜDVÖZLETEL !!![/u]
– keni -[/color][/center]
Kedves László!
A fák lombja tükrözi,hogy milyen évszak van,
Csodálatos a természet.Tetszik a versed,
Szívesen olvastam:
Kövesdi Teri