Fohász helyett…
Mit ér a tétlenség bűnét naponta gyónni,
a feloldozás ugyan kinek és mit segít?
Lelkesít e az igétlent szavakkal fedni?
Elengedni, veszni csak úgy… lemeztelenít.
Játékban vannak a kiteregetett lapok,
az ok és okozatok határokat szabnak,
de vigyázz becsapnak… s hiszed, hogy ártatlanok.
Be sem kopognak, ha a zsetonok elfogynak.
Tűsarok, mamusz, bakancstalp, dobban és koppan.
Zuhantak eleget… lépnek, hisz tudnak járni.
Bénán az utolsó táncra várni nem elég…
végig táncolni… nevetve, sírva… BÜSZKESÉG.
Ilona Zagyi Gáborné
[center][color=#993300][b]Kedves Ilona !
[/b]
Versed egy metamorfózisos töprenkedés,,,,,
Amit az elején írtál én is egyet értek vele, de úgyszintén az egészen végigolvasott versed tartalmával is ,,,
[b]Szertetettel !
[/b]
– keni – [/color][/center]