Örök várakozás rózsa varázsában

Örök várakozás rózsa varázsában

Örökké vár a szívem
rózsa varázsában.
Égő sóhajommal a
vágy szivárványában.
A pirkadó hajnalon
ezüst holdvilágban.
Égi fénynek, magasztos
remény sugarában.
Jöjj! Hajnali harmatcsepp,
a fátylak csillognak.
A csodás virágok, a
szerelemről suttognak.
A boldogság mámora
múltamon muzsikál.
A tündöklő arcodat
megláttatja imám!
Fényképedet simogattam
a félhomályban.
Megláthatlak? Eljössz
arany nap nemsokára?
Suhanó lelkem zengő
hangján hívlak újra.
Eltűntél! Szenvedés
örvénye gyötör, s útja!
Siess Kedvesem! És én
érzőn átkarollak!
Többé nem engedlek el!
Rózsával borítlak!

“Örök várakozás rózsa varázsában” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. [i][color=#cc3366][b](f)Kedves Margit ![/b]

    Nagyon szépen megírt örömfolyam ez a versed, mely szabályos és kötött rímekben lett magától és Tőled sodró lendületű – finom bársonyos szépség, mint egy rózsa bársonyos szirma !

    [b]Szeretettel köszöntelek egy új nap hajnalán ![/b] (f)

    – keni – :)[/color][/i]

Szólj hozzá!