Rám zuhan a rideg éjjel

Rám zuhan a rideg éjjel

Borongós furcsa fényt szemezget
a rőt-vörös nyári este,
nekem a vég, másnak a kezdet,
míg az éj titkát kilesve

hangtalan suhan az alkonyat
a zord fénnyel karonfogva,
mint réten vágtató vadlovak,
kiknek kitárult a fogda,

úgy zuhan rám a rideg éjjel;
örvénybe ránt e lejtmenet,
sátáni gonosz, hideg fénnyel
beszippantja a lelkemet.

“Rám zuhan a rideg éjjel” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Zina!

    Nagyon köszönöm az elismerő szavakat tőled, akitől annyi profi módon megírt szép verset olvashattunk már itt. A te dicséreted tíz másikkal felér számomra.

    Baráti üdvözlettel: János

  2. Kedves Keni!

    Köszönöm elismerő szavaidat, remek dolog, hogy mindenkihez van egy kedves, jó szavad.
    Nagyon remélem, hogy még sokáig olvashatjuk meleg hangú hozzászólásaidat.

    Baráti üdvözlettel: János

  3. [center][i][color=#993300][b]Kedves János ![/b]

    Az nem lehet, amit a végén írtál és kérlek ne hagyd, mert benned több érték van, hogy az ördög elragadjon egy ilyen tiszte érzésekkel teli ember létet és éltet……

    [b]Nagyon megfogott mindaz, amit e versedben is írtál megint ![/b]

    -[u]Fogadd mélységes üdvözletem ![/u] (ang) *) 🙂

    – keni -[/color][/i][/center]

Szólj hozzá!