Felejts el

Felejts el

Mindig az utolsó szó a veszélyes
gondolataink türelmetlensége
bátran folyathatod nézeteid ,
de a szó, az kibuggyan belőled.

Akkor is álltál határozatlan ,
keselyű szárnyak csaptak felénk,
s én féltettem szavaim milyenségét
sorsomból rongyos foszlány lett .

Felejts el kedves, birkózz meg
kegyelettel,feledéssel érzéketlen ,
nyüzsgő zajoknak körforgásában
átlátok álmodon menthetetlen

s én voltam hűségünk áldozata ,
míg füledbe suttogtam varázsigéket
de most ne keress elkárhozottan
mert jól játszottunk mind a ketten.

“Felejts el” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves barnaby.
    Nem muszáj minden vers különösen rimeljen ,attól még lehet vers .
    Lásd , a a hires klasszikus költök sem irtak mindig csak rimes verseket.
    Köszönöm a látogatásodat…
    Üdvözlettel….Babu

  2. A rímtelensége ellenére is vers…ha jól értelmeztem, akkor egy csalódás keserű emléke ihlette. ..gratulálok a vershez.:b

  3. Mindenképpen különleges fogalmazás. Ehhez még hasonlót sem olvastam eddig, kedves Babu, köszönöm a mai meglepetés olvasmányt. (f):)
    Szeretettel:
    Pilla

  4. Drága Keni .
    Nagyon szépen köszönöm a figyelmes hozzászólásodat.
    Bár kifelejtettem egy betüt a "folytathatod!"szónál sajnálatos módon,de gondolom igy
    is érthetö.
    Szeretettel üdvözöllek……Babu:(

  5. [i][color=#6600cc][b]Drága Margaréta ![/b]

    Ez valóban – az igazi fájdalom,,,,
    Ma osztom a;

    [u]F E L Ü L M Ú L H A T A T L A N -[/u] jelzőket,

    mert ez a versed és Te is megérdemelitek !

    [b]Nagyon nagy szeretettel ![/b]

    – keni -[/color][/i]

Szólj hozzá!