A régi családi házban

A régi családi házban

Itt állok a rozoga családi házban ,
hol régi illatok felém hullámzanak
cigaretta füstös kopott szürke falak
s minden mit hordozott a múlt.

A lehúzott rolók, ablak szemek
kitágult tágas pupillák üzennek ,
a terítetlen asztalon apró morzsák ,
s múltból maradt száraz ételek.

Lábatlan székek egymás hátán
nyomjak terhüket rendjén -sorján ,
barack mag íz kering a füstben
vegyesen illatozó vén mesevilág .

Őszi kavalkádé ,egybegyűlt emlék,
kapu nyitásra tárul tündérország
bozontos ösvényen gyereksereg
egymást kergetik annak módján .

Fájnak emlékeim, a festett képeken
Apám vonalai kis fehér ecsettel
kalap nélkül , őszes hajtincseket
zavartan lebbenti homlokáról szét .

itt voltam boldog kisszobámban
a fájó Világ számomra ismeretlen
kis ablakomon tépett csipke függöny
nagyanyám horgolta békés lélekkel.

S leülök halkan a kis fatönkre
amin valamikor csodás dália virított
forró kezemből kiesnek régi keretek
fekete tusból festett nyüzsgő emlékek.

“A régi családi házban” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Csodálatos dolog az emlékezés képessége, drága Babu.
    Nem a sivár jelent látja az ember, hanem az emlékek visszarepítik a boldog múltba.
    Csodálatosan írtad meg, örülök, hogy ezt a szép versedet is olvashattam.

    Szeretettel:
    Pilla

  2. [center][color=#9900cc][b][u]Kedvesem – Margaréta ![/u][/b]

    A múltunk tud fájni is és tud megszépülni is idők múltán, s főleg, ha még van lehetőségünk a már üres régi házban egy kicsit elidőzni, mert mint írod versedben, minden apró tárgy, morzsaszem is beszélő tárgyakká válnak és csak egyedül szólnak a régi idők megszépüléséről ,,,

    A boldog idők már tovatűntek, de emlékünkben él,,, (cam) |)

    [u]Szeretettel olvastalak !
    [/u]

    – keni -[/color][/center]

Szólj hozzá!