Összes megtekintés: 508
SZAGOS SZAVAK
Valami fojtó bűz telepszik rám,
eltömi bőröm pórusát, lebeg
a térben, megpihen az orrcimpán,
és miközben kínomban úgy teszek,
mintha e sunyi szellentést a szél
csak tévedésből terelné felém,
megdermedek, mint az izzó acél,
mit jeges vízbe mártanak, s belém
ötvöződik a düh kék szikrája.
Csorbulni talán, de törni nem fog
a penge, ha lecsap egy sziklára.
A fehéren fölvillanó szemfog
nyakon keres egy lüktető eret,
orrom fintorogva túrom a le-
vegőbe, dobhártyám kettéreped,
nem tudom, hogy más is meghallja-e
a rothadástól bűzlő szavakat,
mik tegnap hozzám illattal szóltak:
A Haza és a Szabad akarat,
zamata a neked Adott szónak,
a Jó szándék, Hűség és Kegyelem,
gyere, meghívlak egy vacsorára,
számládat ma este én fizetem
– de ezeknek magas most az ára.
Ma bomlás szaga kíséri a szót,
amit szuvas fogúak szájából
hallasz, ima álcázza a tahót,
ki szóvirágot letép száráról,
és szemétdombra dobja mint ganét.
Orrát befogja az ízlés, s mohón
issza e trágyalét a szomjas szép,
hogy kapjon egy helyet a dobogón.
A ruhájuk divatos, jól szabott,
hónaljban kéjtől izzadság szűköl,
de mégsem fedi el a szájszagot
az arany, mit lecsókol gyűrűkről.
Övék a halott Költő, a Himnusz,
az üveg alatt sorvadó Szent Jobb
s Megfeszített testéről a mirtusz,
jelzőjük csak egy: a legeslegjobb.
Lepedékes fogak között bomlik
el a szó, aki érzi, megretten,
mérge lassan behatol a csontig,
bűzét érzem az egész testemen.
Véresre kell dörzsölnöm bőrömet,
hogy lemoshassa, ami rám tapad;
a mocskot talán tisztulás követ,
s újra illatozhatnak a szavak.
abardosi
Telitalálat!. Valóban van közöm az orvosláshoz; patológus vagyok. Így talán a a "szagos" naturalizmusom érthetöbb, de nem a szervi rothadásra gondoltam.
Köszönöm az elismerö hozzászólásokat.
Kedves Attila!
Ami végbemegy ma sokunkban szinte kívánja ezt a profánságot. Remek a versed és szívbe markoló! Szeretettel gratulálok, marinka:)
Remek vers, szinte naturalisztikus ábrázolás sál kifejezetten a tényleges,és szimbolikus rothadást….nagyon kedvemre való, ahogy írsz. Üdvözöllek:)[quote][/quote]
Kedves Attila.
Nagyon vivódsz a versedben.
Sajnos " illatos "szavakat ritkán hallani a mai világban.
Öszinte tisztelettel gratulálok szép soraidhoz
bár kegyetlen kritikával mérlegeled az embereket!
Üdvözlettel …Babu:]
[i][color=#cc3366][b][u]Kedves Professzor Úr ![/u][/b]
Merem feltételezni, hogy orvos vagy és látszik versedből, hogy mélyen elmerültél az anatómiában és test biológiai hibáiban és bizonyos bomló törvényszerűségeiben, amit most versedben igen frivolan elő is adtál,,,
Én még nem olvastam Tőled semmit, de meg vagyok elégedve az e fajta
kórbonctani jelentésekkel is,,,,
[u]Üdvözöllek !
[/u]
-keni -[/color][/i]