ZÁSZLÓNKAT LOBOGTASD

ZÁSZLÓNKAT LOBOGTASD

Előre Hazánkért harcba
Előre fel barikádra
Hideg kövek közt süvítve
Fütyül a gyilkos golyó.

Harcra fel mind pesti srácok
Új fényre vágyik otthonunk
Harcra fel hát édes hazánkért
Győzni kell vagy mind meghalunk

Emeld fel a zászlót magasra
Messziről lássa ki akarja
Diadémként kússzon a falra
Ragyog a forradalom arca.

Sokan elhulltak a harcban
Testvér segíts ha baj van
Hőseink védőn takarja
Bajtársak ölelő karja

Harckocsi földünk tapodja
Halottjaink hordják halomra
Testüket lovak tapossák
Vérüktől piros a barikád.

Alföld síkja, hegyek szirtje
Vár rájuk ős Buda bérce
A sok jó barát énekli majd
Dicsőink hősi dalát

REFRÉN

Nem zeng már dalt sokak ajka
Testüket bús rög takarja
Lobog felettük a zászló
Messzire hallik a jajszó

Távolból hívnak az álmok
Idegen föld lett hazátok
Minden este vissza szálltok
Az ősi hon vár reátok.

Európa közepén éltek
Dicső vakító fényben
Már csitul a fájdalom árja
Mikor jön lelketek vigaszsága.

Ott küzdelmes a világ
Hol a virágot tapossák
Akkor ontja leginkább
Mámorító illatát.

REFRÉN ..

Zászlóinkat vezesd
Hős diadalra.
Ajkunkat dicsőség
Fakassza dalra.
Lobogónk zúg el a széllel,
Süvítve Vezérel éllel.
hiányzik róla a címer
Diadalra száguld
Éjt kergető hévvel.
Regéket mesél
Régmúlt emlékével.
Vidáman lobog
Új idők szelével
napi forradalmunk
Meghitt erejével
Zászlónkat lobogtasd
Örök dicsőséggel.

Az ellen ha elébünk áll,
Nem nézi azt ki a Magyar,
Kivégzi mindazokat,
Ki a nemzetben egyet akar.

S ha majd száz év elmúltával
Megkérdezi gyermekünk
Miből mivé lettünk,
Büszkén mondhassuk el neki
él még hős nemzetünk.

Gondold meg ifjúi szívvel
Téged is dologra várnak,
Reád is szüksége van már,
E Honban, a Hazának.

Pusztulnunk nem kell ma már
Éljünk ezen ősi földön,
Ha el is buknánk talán
Dolgunkat tenni muszáj.

REFRÉN

“ZÁSZLÓNKAT LOBOGTASD” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. [color=#6600ff][b][u]Kedves Vendel ![/u][/b]

    Végig olvasva versedet, mintha forradalom közepében volnék, – olyan érzésem támadt, mert dicsőítő, és lázadó dalban mondasz valamit, amit ki hogyan ért ma már a forradalmak régebi alkonyán,,,

    Hosszú e vers és nehéz követnie vonalat mely mentén a versnek valahonnan valahova kiemelkedőbben jutnia kellene, ami meg is volt de a sok bába között én elveszítettem a gyereket,,,
    [i]
    Üdvözlettel ![/i]

    -keni -[/color]

Szólj hozzá!