Ősz van

Ősz van

Míg zamatot tölt az ősz,
édes, könnyű terhet cipel,
átszelídülve repülni enged
levelet, nyári emlékeket.
Csipkés napernyő alatt
cseppet cseppent a köd,
esővel teli felleg lebeg.
Delejes tenyerén hordoz
az elmúlás, szigorú rendben
próbára tesz sorsod, az évszak.
Lélekfehér tájra téved a Nap.
Kopogós földet érint a lábad,
pilládon egy olvadó szirom.
Szemedben karcsún dereng
harmatos rózsaszál,
vár tavaszig hangtalan.

“Ősz van” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. [center][color=#0000cc][b][u]Kedves Ilona ![/u][/b]

    Nagyon szépre sikerült ez az őszből télbe, majd valamikor ezek elmúltával a tavaszba átívelő versed, melyhez én;

    [b]Szeretettel gratulálok !
    [/b]
    – keni [/color][/center]-

  2. Drága Ica!
    Soraid magával ragadóak, közülük is ezek a kedvenceim:
    "Csipkés napernyő alatt
    cseppet cseppent a köd,
    esővel teli felleg lebeg."
    Szeretettel gratulálok zamatos őszödhöz!:) Melinda

Szólj hozzá!