Mi lenne, ha múltban élnénk?
Mai napon is rád gondoltam, mint mindig.
Fakult vágyak gondolata megérint.
Gyertyákat gyújtottam az esthomályban.
Levelet írok, halvány fényforrásban.
Hegyezett libatollat tintába mártottam.
Leírtam az első mondatot, és váltottam.
Hamar kifogyott a tollból a tinta!
Jól belemártottam! Lecsöppent, lett egy paca!
De keserves! Hát újból kezdhetem az írást!
Szerelmes levelem nem lehet ilyen macás!
Alig haladtam, és máris belefásultam.
Érző szívem fel sem tártam, amire vágytam.
Már csak röviden írom a lényeget.
Szeretlek! De befejezem most a levelet!
Írok rendes tollal, vagy interneten Neked.
Már nem lenne jó az a gyertyás homály!
A libatollas, tintás, pacás írás!
Elteszem emlékbe a tudománynak.
Becsüljük meg a múltban elért fejlődésünk!
Villanyt, internetet, mindent, amit elértünk.
Szabó Kila Margit
Draga Margitka!
A fejlodes ezt hozta, milyen jo, hogy nem gyertyanal kell vakoskodva, ludtollal irni.;)
Tetszessel olvastam. Ica
[color=#990000][b][i][u]Kedves Margit ![/u][/i][/b]
Érdekes a tétovázásod, a régi már elavult – tehát visszatértél Te is a mához..
Kellemes írás és érdekes,,,,
[i]Szeretve ![/i]
– keni -[/color]