Sietős léptekkel

Sietős léptekkel

Sietős léptekkel halad az esztendő,
alig volt nyár után, őszi ég derengő.
Hetvenkedve járom rőt avar szőnyegét,
felsóhajtó szellő tél közelről regél.

Hűs fuvallatától kissé megborzongok,
idő erdejében révülten bolyongok.
Évek sűrűjéből fényt villanni látok,
sugarát követve, utamra találok.

(2014-09-24)

“Sietős léptekkel” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Drága Icu!

    Sajnos az idő meg nem állítható, de Te még fiatal vagy.
    Köszönöm szépen kedves véleményedet és gratulációdat.

    Szeretettel: Rózsa(f)

  2. Drága Keni!

    Köszönöm szépen szép véleményedet és szíves olvasásodat.

    Szeretettel: Rózsa

  3. Drága Viola!

    Bizony így van. Köszönöm szépen olvasásodat és tetszésedet.

    Szeretettel: Rózsa(f)

  4. Drága Rózsa!

    Lassan nekem is ellenségemmé válik az idő. Hova siet ennyire?
    Örömmel olvastam szép versedet. Gratulálok szeretettel: Icu(f)

  5. [center][color=#cc0000][b][i][u]Drága Rózsa ![/u][/i][/b]

    Nagyon szép képi vers és nagyon lírai,,,
    Szívesen olvastam ,,,,

    [i]Szeretve !
    [/i]
    – keni -[/color][/center]

  6. Drága Rózsa!
    Bizony-bizony, egyre sietősebben halad. Szép gondolataidat örömmel olvastam.
    Szeretettel: Viola (f)

Szólj hozzá!