Mint tekervényes út,
Kacsint az emberre
A vágy, őszül a világ.
Fehér hósubát ölt,
Lassú kézlendítéssel
Jelzi az új szemléletet
A fák sokasága,
Melyek csenddé
Dobbannak, s
Megszűnnek.
Ez a dolgok nagy
Lélekvándorlása.
Majd az ürességből
Újra szeretet lesz,
Az erő, mely útra kél,
S átalakul. De mindig
Visszatekint önmagára.
Ősz subáját megrázza az ég,
És így fehér lesz a mindenség.
Székesfehérvár, 2015. december 29.
Elbert Anita
Köszi Keni!
[center][color=#990066][b][u]Anita !
[/u][/b]
A versed szép, de kár, hogy minden sort nagy kezdőbetűvel írtál,,,,
*A dolgok nagy lélekvándorlása * Tóth Árpád – Esti sugárkoszorújából kiidézett sor, ami nem volna ban, ha idézőjelbe volna, mert itt a Te versedet szépíti,,,,
[b]Szeretve !
[/b]- keni -[/color][/center]