A természet őszi pompája

Megosztás Nyomtatás 436 megtekintés 6 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

A természet őszi pompája

Piros színben pompázik az erdő képe.
Ködös reggel, dér omlik a fejemre.
A sápadt arcú Nap a nyárról mesél.
Kopár fagallyat hord a szeszélyes szél.

Itt az ősz! Haragos, hideg a levegő.
A hídon sétálok, szemerkél az eső.
Változott a nyári természet arca.
A kék eget, szürke felhő takarja.

Szemet kápráztat, álomszép a színes táj.
Remény, szeretet képe ölel, s látvány.
Emlék, és vágy tör rám, ha rád gondolok.
Felperzseltek a múltbéli, szép románcok!

Szabó Kila Margit

“A természet őszi pompája” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  2. Kedves Margit!
    Nagyon szép a versed, gratulálok!
    Szeretettel: Rózsa(f):)

  6. [center][color=#990066][b][u]Kedves Margit ![/u][/b]

    Ez Tőled megint egy nagyon szép képbéli vers,,,

    [b]Szeretve !
    [/b]
    – keni -[/color][/center]

Szólj hozzá!