Búcsúszó helyett…

Búcsúszó helyett…

fekete az égbolt
sűrűvé lett a köd
elfeledem, mi volt
de van, mi összeköt

húsz év telt el veled
volt szép s fájó napunk
feltéptünk sebeket
de emberek vagyunk

fájdalmat okoztunk
és egymást vádoltuk
majd eltávolodtunk…
ezt mi választottuk

most búcsúzom csendben
nyugodj hát békében
fiad két szemében
emléked őrizem…

Volt férjem emlékére… Nyugodjon békében.
1953-2016

2016. november 28.

“Búcsúszó helyett…” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Drága Marika.
    Gratulálok tisztelettel ehhez a megható szépséges sorokhoz.
    Értem mit dolgoztál fel.
    Nyugodjon békében.
    Sok szeretettel puszillak…..Babu:((f)

  2. Drága Editkém! Tudod, amikor találkoztunk a bemutatón, akkor nagyon friss volt. Két nappal előtte történt meg ez a sajnálatos esemény. Még 28 évvel a válás után is nehéz feldolgozni. Nagyon szépen köszönöm minden egyes kedves szavadat. Szeretettel ölellek!(l)

  3. Kedves Keni! Igen, egy nagyon értékes emberkét köszönhetek neki. Igaz, 28 éve elváltunk, de volt egy kötelék, ami még így is összekötött bennünket. A fiunk, aki már 41 éves. Köszönöm szépen, hogy olvastál, és köszönöm kedves szavaidat!(l)

  4. Drága Terike, sajnos, mi 28 éve elváltunk, de a kapcsolatot azért tartottuk. Mindettől függetlenül nagyon megrázott a halála. Köszönöm szépen a kedves szavaidat.(l)

  5. Kedves Mária!
    Átéreztem gyönyörű versedet…az én drága Férjem is elment hét éve.
    Negyven évi boldog együttlét után.
    Szeretettel:Kövesdi Teri

  6. [center][color=#990066][b][u]Drága Mária ![/u][/b]

    Ez egy rekviem, azért az emberért aki 20 évig a társad volt, és adott Neked egy szép fiút, akiben megtalálod mindig – emlékezetét,,,,

    [b]Szeretettel !
    [/b]
    – keni -[/color][/center]

  7. Drága Marcsikám!

    Engedd meg, hogy itt is fejet hajtva nyújtsam együtt érző kezemet!
    Szép-szomorú búcsúversed megható. (l)

Szólj hozzá!