Költözik…

Költözik…

Költözik a bú a magány…
szomorúan, zokogva,
Jön helyette értelem,
Érzelem a sorban..

Költözik, a félelem a fájdalom,
Lépdel lerogyva,
Jön helyette, figyelem,
Kovácsiság, öntudat..

Költözik, a könny a gyász,
sikoltozik életéért,
Jön helyette mosoly báj,
az óhajtott vágy..

Költözik a harag a szomorúság,
Próba időn van a bosszú mérge,
Jön helyette, megbocsátás boldogság,
Útján halad, andalogva a béke..

A gúny és a közöny is költözik,
A gőg lihegve rohan,
Jön helyette, megértés, szelídség,
Útjába tipeg, a szerénység..

Költözik a káröröm, irigység…
Szipog a megvetés a másolat,
Jön helyébe, a körültekintés..
Tolerancia, intelligencia, különleges arculat!

S takarodik a szenvedés, lenézés,
A látszat, a titok, a felhasználás..
Jön helyébe a nevetés, a szeretet,
A remény, a hit, a feloldozás!

Költözködjön ami csak rossz,
Vigye zsákját és bőröndjéét..
De jöjjön ami örömet hoz,
Szivem lelkem, tárom ki elé!

2016.12.15. ( Saját. )