H.Gábor Erzsébet
Betlehemi ének
Betlehemi ének
Ragyog az ég. Ma ezüst a Hold,
csendes az este, olyan csodás,
ünnepi díszben csillog a 'bolt,
áldott e néma várakozás.
Szenved az asszony, vajúdva tűr,
szelíden nézik meleg szemek,
enyhítni kínját szalmára dűl,
cserepes ajka imát rebeg.
Felsír a gyermek, soká csitul,
Mária boldog, jászol az ágy,
kibontva keblét belépirul,
Kisdedét nézi, mosolya lágy;
angyalok szárnya rájuk simul.
S tudatni azt, hogy megérkezett,
amott egy csillag fénye kigyúl,
sugara nyíl az akol felett.
Pásztorok jönnek, nagy az öröm –
hozsánna néked Isten fia!
Benéz az Úr is, rájuk köszön,
s egekig száll a liturgia.
Köszönöm szépen, kedves Rózsa. Szeretettel láttalak nálam. Zsike BUÉK! 🙂
Tetszéssel olvastam megható versedet. Rózsa