Tél díszíti fenyőfámat
Készül rá a téli felleg,
szállingóznak apró pelyhek.
Amit itt látsz nem varázslat,
tél díszíti fenyőfámat.
Ujjong a szél! Karácsony jő!
Mesés a hegy, téli erdő,
olyan mint egy festett vászon,
felhő ül a kicsi házon.
Angyaljárta? Rideg vadon?
Szelídít, ha úgy akarom.
Nincs bűbáj! Csak egyszerű lét.
Nem akar mást: csendet, békét.
Sűrű bozót, ágak, avar.
Tudom, lüktet, amit takar.
Dermedtségből élet üzen.
Élni hagyni! A szívügyem!
Téli világ! Karácsony jő!
Látványos a kerti fenyő.
Ragyogás a valóságból,
füzér lesz a zúzmarából.
Sallangoz a dér és a fagy,
jégvirágot, sujtásokat,
amit látsz itt, nem varázslat,
tél díszíti fenyőfámat.
Kedves Ilona!
Ilyen gyönyörű a fenyő…mégis mennyit kivágnak ha jön a Karácsony!!!
Sokat eltüzelnek,mert nem "kelt el" és több évig nőtt…növögetett hiába.
Van megoldás…..a "műfenyő" de hát az nem olyan….nem akarunk "rászokni" sehogyan
sem-Szeretettel kívánok boldog Karácsonyt:K.Teri
Kedves Ilona.
Nagyon szép karácsonyi versedhez szeretettel gratulálok.
Tisztelettel….Babu
Boldog Karácsonyi Ünnepeket kivánok !(l)
Kedves Ilona !
Csodás versedhez szeretettel gratulálok
Tibor