Édes börtön
Óriásnak képzelem magam.
Most csak a te dalodat hallgatom.
Szólj, énekelj tiszta szívből.
Addig, amíg az égen csillag tündököl.
Nézem a naplementét, és rád gondolok.
Ma sem láttalak, ma sem ölelhettelek.
Pedig egy szót mondanék: Szeretlek.
Édes börtön ez.
Nappal madárnóta,
Éjjel nem találok gyógyírt magányomra.
Hamarosan találkozunk.
Így talán egy börtönbe juthatunk.
Kedves Keni ! Köszönöm szépen hogy megosztottad velem a véleményed.
[center][color=#6600cc][b][i]Kedves Balázs ![/i][/b]
Versed jó kis képzelettársítás, benne persze a magány, és a vágy játssza a főszerepet,,,
[u]Gratulálok !
[/u]
[b]Tisztelettel ![/b]
– keni -[/color][/center]