Ez nem humor

Ez nem humor

Két lábammal sántikálok,
Hol jobbra, hol balra hajlok,
Panaszkodni ó, nem merek,
Mert biztos, hogy kinevetnek!

Sajnálkozva tanácsolnak,
Bottal járást ajánlanak!
Persze, szeretnének látni,
Hogy tudok két bottal járni?

Eddig sem volt bátorságom,
Labilis lett a járásom,
Félve lépkedek az úton,
Orrom, cipőmre lógatom!

Derekam is hajladozik,
Ép csontommal barátkozik,
Nem egyenes, mint a nádszál,
Talán kissé, púpos is már!

Így megyek el próba-táncra,
Várnak az előadásra,
Most jön a színpad csodája,
A beteg, átváltozása!

Közönség vár, zene indul,
Szerelmes pár összesimul!
Bódító szám elkezdődik,
Ritmus játéka mérkőzik.

Ezért érdemes létezni,
Boldog pillanatot adni,
Ne legyen vége a számnak!
Tündérálom varázslatnak!

Budapest, 2017. január 3.

“Ez nem humor” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Viola! Aranyos versed aterezve, szeretettel olvastam.
    Maria(l)(f)

  2. [color=#990000][b][i]Drága Violám ![/i][/b]

    Egy előadó művészt nem lehet csak úgy kizökkenteni a színházi világból és a világot jelentő deszkákról, mert, ha már félig haldoklik is, ha meghalja a végszót, vagy a zene ütemét, felkel a halálos ágyból is, és táncra vagy színre lép, Nézd Edit Piaff-ot, vagy a magyar Mezei Máriát oxigénpalackkal a háta mögött a színpadon,,,,,

    Szép versedhez és kitartó akaratodhoz, és minden újraéledésedhez szívemből – gratulálok !
    [b]
    Szeretve Téged !
    [/b]
    – keni –
    [/color]

  3. KÖSZÖNÖM DRÁGA ICU!
    Igyekszem, de nem rajtam múlik.
    A legjobbakat kívánom szeretettel: Viola (f):](f)

  4. Drága Viola!

    Szívből örülök, hogy sikerült a fellépés! Bizonyára tele voltál energiával, mert a tánc új és új erőt ad Neked. És itt az írás is, amit szintén nagyon szeretsz!
    Nagyon sokáig legyél részese a tündérálom varázslatnak!

    Őszinte szeretettel gratulálok: Icu(l)(f)

  5. Drága Elisabet, Tibor, Ica, Zsófi!
    Nagyon köszönöm kedves szavaitokat, jól esik. Tegnap megvolt a fellépés, és nagyon jól sikerült minden a forró, tapsos hangulatban. Nem vették észre a fájós lábamat.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola (f)(l)(f)

  6. Édes Violám, te vagy az átváltozások csodája. Nagyon becsüllek, és felnézek rád ezért. Még a művészet kedvéért sem tud mindenki megújulni, kibújni hétköznapi mivoltából – ha csak egy-egy előadás erejéig is. Ezért igazán büszke lehetsz magadra.
    Persze, én is tapasztaltam egyet s mást, ill. effélét. Nem egyszer történt meg velem, hogy itt fájt-ott fájt, merevek voltak tagjaim, alig bírtam mozogni, s mikor megszólalt a zene, ami szívemhez közel állt – beindult a lábam, úgy hajladozott a derekam, mint csenevész fácskák a tomboló szélben, újra éltem… minden porcikám táncra kelt. Jó dolog ez, segít fiatalon tartani a lelket, és némileg a testet is. Szépen leírtad a színpad teremtette csodát, amit remélek még továbbra is tudsz élvezni! Szívből kívánom neked.
    Szeretettel ölel Rózsa

  7. Kedveas ííviola !
    Szeretem az egyenes önsajnálat nélküli, őszinte szavaidat. Betegségedben is erőt sugárzol, még az is meríthet belőled aki már kész belenyugodni a hétköznapok posványába.
    Szeretettel kívánok nagyon jó egészséget, örömöt a tánc, a zene az irodalom berkeiben, Zsófi.

  8. Drága Viola!
    Belefelejtkezve abba amit szeretünk, elillan minden gond, fájdalom!
    Szépre írtad!(f)
    Szeretettel gratulálok: Ica

  9. Kedves Viola !

    Akarni az életet,ad több energiát a csodás sok programokhoz amik tellítik az életed.
    Tehetséged nem enged el visz tovább a végtelenbe mások örömére.
    Köszönöm,hogy olvashattam versedet.
    Szeretettel
    Tibor

Szólj hozzá!