Isten tenyerén

Összes megtekintés: 583 

Isten tenyerén

A lelkembe ég-selyem szivárványt fonva,

halk, puha léptekkel jött el az ébredés.

Dallama édenkertnek hűs illatát ontja,

és felold a fényben, bánatot, kétkedést.

Hajamba szellő túr szív-parázs szavakkal,

egy csillag álmot bont szememben, úgy szeret,

s csak nevetek, mikor éj után a hajnal

csendjében, Isten tenyerén lelek helyet.

Szála Gabriella

2016. dec. 30.

“Isten tenyerén” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Gabi, meglepődtem, mert nekem is van egy versem ugyanezzel a címmel. 🙂
    Tied szebb. Az enyém, sajnos, kissé komor. Egy öngyilkos hangulatról szól, bár baj nem történt végül.
    Ez a kedvenc sorom:

    "és felold a fényben, bánatot, kétkedést."

    Szeretettel:
    Pilla

  2. [b]Kedves Ica![/b]

    Köszönöm, hogy jelenléteddel megint megölelgettél!

    Szeretettel! Gabi

    [b]Kedves Grey![/b]

    Érdekes amit írtál, mert amikor elolvastam jöttem rá, hogy éppen ez az érzés volt bennem, mintha kicsit távol a Földtől, csak leheletnyire, biztonságban…

    Szeretettel és köszönettel, Gabi.

    [b]Kedves Icu![/b]

    Figyelmed mindig nagy örömöt okoz, hálával gondolok Rád!
    Gabi

    [b]Kedves Babu![/b]

    Nagyon örülök, ha tetszett, látogatásodnak szintén.

    Szeretettel. Gabi

    [b]Kedves Jean[/b]

    Örülök elismerő véleményednek!

    Szeretettel! Gabi

Szólj hozzá!