Csigaház II

Csigaház II

Szememből sónehéz könny hull.
Emlékszel, a törött csigaház, ott
a mész halmazán felsírt, mint egy
kisgyerek, ezer darabra tört
talpad alatt, én nem hittem el,
nem hittem, hogy sírásoktól tarka
a szép kerek Föld, a bokrok alja.
Azóta hallom, üres csigaházban
miként zúg a tengermély kín.
Kiserkedt a hajnal, a tündérléptű
alkony befoltozta a csigaházakat.
Tehetetlenül nézem a megrendelt
halál, a folt hol nem volt játékát.
Csóvát lobogtat a Nap, szomjan hal.
Fülemben zúg a tengernyi mély kín.
Egy egész földrész süllyed el lassan.

A régebben beküldött versemet ma írtam át.

“Csigaház II” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Köszönöm kedves [i] Marinka, Barna, Melinda![/i] a gratulációkat. Örülök, hogy tetszett ez az új változat.
    Szeretettel: Ica

  2. Ica Drága!
    Lenyűgöz az egész versed, de kiváltképp ezek a sorok:
    "Kiserkedt a hajnal, a tündérléptű
    alkony befoltozta a csigaházakat."
    Jó hogy átírtad és közreadtad újra, hogy mi is olvashassuk.
    Szeretettel olvastalak: Melinda(f)

  3. Csodaszép líra. Gratulálok szeretettel. Üdvözöllek:)[quote][/quote]

  4. Remek a versed.

    én nem hittem el,
    nem hittem, hogy sírásoktól tarka
    a szép kerek Föld, a bokrok alja……………………,ez különösen megfogott.Grat.Rzsike

  5. Drága Ica!
    Csodálattal olvastam szépséges versedet.
    szeretettel gratulálok! Rózsa(l)(f)

  6. Kedves Zsófi!
    Sajnos amikor elégedetlen vagyok egy verssel, újraírom.
    A verselőkhöz írtam az első változatot de most, hogy újra átnéztem a verseimet kb 800 vagy több, már tudtam, hogy miért nem vállogattam bele a könyvembe. Ez a gondolat többet érdemelt és örülök, hogy sikerült, remélem.
    Köszönöm a figyelmedet, hogy megkerested az eredetit, ez nagyon jól esett.
    Szeretette: (l) Ica

  7. Kedves Ica !
    Emlékszel még amikor beléptünk volt kereső. Név és Vers cím is kereshető volt. Szerettem nagyon. Használtam is, mert érdekelt az, hogyan fejlődnek az alkotók. A versed első változatát , az elejétől kerestem, bár itt volt nem messze. Rendkívüli a változás ! A mélység és a magasság mint ellentétek a szomjazó Nap a süllyedő földrész mind, mind hallható az üres csigaházban. Zúg , morajlik szüntelen, mint a háborgó tenger.

    Mind a kettő versed nagyon mélyről jövő érzelmeket takar, és minden szavadban ott rejlik a tenger nyugodt legalsó mélysége. Ott ahol már nincsen semmi morajlás. Én úgy érzem a te alkotásaid is ott születnek a mélyben ahol minden zavartalan.
    Szeretettel olvastalak, Zsófi

Szólj hozzá!