LEÜLEPEDETT BENNEM…
Leülepedett bennem a gondolat
mint tófenékre a sűrű iszap,
fáradt lelkemnek nem kell kapcsolat,
nem félek mint gyermek, hogy kikap.
Nincs bennem lázadás, dac manapság,
csak fanyar keservek hosszú utamon,
a küzdések heve sem ragad rám,
madár se fütyül lélek kutamon.
Napfény ragyogásként duzzadt életem,
tenni, adni, szolgálni vezérelt.
Tán kaján gáncsok lesznek végzetem,
gyűlölni szándékom nem merészelt.
Köszöntöm én a nekem ártókat,
kiknek lelkében nem szólal meg hang.
Büszkeség lakja az engem bántókat,
számukra ez képzelt emberi rang.
Hej, annyiszor jót tenni ott voltam,
hogy te örömöd is sokasodjon,
nem vetted észre, eléd toltam,
a lehetőséged szaporodjon.
Ad majd Isten neked annyit, olyat,
mit ítélsz, ártasz, nekem, másnak.
Tanulságul reád visszafolyat,
hogy jó lehess, nekem, másnak, társnak.
Kedves István!
Megtisztelsz figyelmeddel, véleményeddel. vannak mélyen megélt események bennem,
Van aki meglepődik ilyet írni.Ez is én vagyok, ez a való. Jól látod nem könnyű olykor, de
vigaszom a bizalom,remény.
Köszönöm biztatásodat is!.
Baráti öleléssel, kívánok sok örömet Neked!
Laci
[i][color=#6600cc]Kedves Laci !
Én elhiszem neked, hogy már leülepedett benned minden és mégis versedet nem írhattad meg – legalábbis ezt, a történtek, leírtak után – csakis keserű szájízzel, mert az ember emberből van és még az állat is érez, nemhogy ember, ha bántják, igazságtalanul beletépnek…
Mindezek ellenére milyen nyugodtan viseled sorsodat, én már ordítanék, mint fába szorult méreg, mert a magam igazát hazug, és koholt vádakra sohasem cseréltem és cserélem,,,
Versedet én sokra tartom és optimizmusodat az emberekben sokra tartom ezután még jobban
Baráti Tisztelettel és Szeretettel !
– KENI –
[/color][/i]