Téli gondolatok /Képvers/

Téli gondolatok /Képvers/

Karom kitárom és táncra perdülök
Behunyt szememmel téli varázsba merülök.
Lehet végre korcsolyázni, szánkózni,
hóba hemperegni, hóembert készíteni!

Szeretem, ha hó szitál, selymesen hull a tájra
és ezüstösen fehér, csillogó a hó szoknyája.
Vonzó a télnek mesés, szép a varázsa,
amikor a holdtükör száll az égboltjára,

amikor a gyöngyház ég a köddel fürdik,
és az arany napsugár havas, fehér ágon játszik.
Szép, amikor zúzmarát kerget a szél a fára,
jégvirág díszeleg az ablakba, s ül párkányra.

Sajnálom a fagyos télben az erdei állatokat,
mert hidegben fáznak, eleséget alig találnak.
Ha a szél tombol, sípol, hóbuckákat alkot
Utazni nehéz, az út síkos, nem ajánlott.

Fázik kezünk, lábunk. Sapkát húzunk kobakunkra.
Sok meleg holmit veszünk magunkra.
Tél az évből csak egy évszak, semmi más.
Álomból felébredek, és jön az új változás.

Minden régi majd múló lesz, tél is csupán.
Új örömöt, tavaszt, reményt hoz a megújulás!