Ébredező
Még szunnyad az acélban
az üllők mély pengése,
s a rozsdás valóságba eszmél fel a vas.
A feltöretlen tarlón
a holnapi kenyérről
álmodik éhesen a gyönyörű tavasz.
Ébredező
Még szunnyad az acélban
az üllők mély pengése,
s a rozsdás valóságba eszmél fel a vas.
A feltöretlen tarlón
a holnapi kenyérről
álmodik éhesen a gyönyörű tavasz.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Nándor!
Innen kezdem olvasni a verseidet.
És rögtön az első nagyon tetszik.
Gratulálok!
üdv: bg
Kedves Grey, zina, santiago, keni, Babu!
Kicsit késve reagálok, most találtam meg a hozzászólásokat, de már lassan kiismerem a rendszert. Mindenesetre köszönöm a jó szavakat és üdvözléseteket.
További jó alkotó munkát mindnyájatoknak.
Üdv.Nándi
Nagyszerű! Tömör, kifejező, tartalmas, gratulálok.
[center][b][color=#0000ff]Kedves Nándor !
Igazán szép két költői hasonlatot hoztál ide elénk…
MÉG NEM TALÁLKOZTAM NEVEDDEL,,, – ENGEDD MEG, HOGY ÜDVÖZÖLJELEK ÉS ÉREZD ITT JÓL MAGAD – KÖZÖTTÜNK !!!
[u]ÜDVÖZÖLLEK !
[/u]
– KENI -[/color][/b][/center]
Nagyon szép tavaszról álmodozól.
Tetszett a költöi hasonlatod !
"A feltöretlen tarlón
a holnapi kenyérről
álmodik éhesen a gyönyörű tavasz."
T(f)isztelettel…..Babu