Közöny
Szemem lezárom, bánt e fénytelen,
fakó színekbe bújó, rút közöny.
Az ember néha tűrni kénytelen,
majd egykedvű lesz, s ő is úgy köszön,
kimért szavakkal, tompa pengeként,
akár a hentes, hogyha húst levág,
becsap, de számon hogy ne kérd e tényt,
mosolyból lökni kész még pár dekát.
Élőhalottan épp csak vánszorog,
apátiába hull a fél világ…
Míg egymás ellen embert játszotok,
hogyan tudhatnék én felnézni rád?
Köszönöm, Kitti, hogy ehhez a régebbi vershez betértél, és kedves véleményedet is! ❤️
Drága Zina!
Kifejező a vers és az a lavina, amit elindít ez a semmihez sem hasonlítható hangulati tényező, a közöny. Hasonlataid és képeid igazán eredetiek. Szép szabályos 10 szótagszám és néhány ötös jambus díszíti a versed, keresztrímes formával és alliterációkkal. Tartalmilag pedig figyelemfelhívó és döbbenetes azokkal a képekkel, amiket elénk varázsolsz. Gratulálok!
Úgy, ahogy mondod, kedves Rita! Köszönöm szépen, hogy elolvastad és hozzászóltál!(l)
Örülök, Eta, hogy itt látlak, köszönöm!
…de nagyszerű!
Értem, kedves Zina, és köszönöm hogy megtiszteltél válaszoddal.
Szeretettel:
Ildikó:)
Köszönöm, Ildikó, hogy elolvastad és írtál! A vége tudatosan vált egyes számba, a mindenkori olvasónak szól, feltéve, ha magára ismer. 😉 Szeretettel ölellek
Kedves Zina!
Izgalmas a téma, és izgalmas a versed is.
Hadd kérdezzem meg!
Miért változtattad a végén a többesszámot egyes számra?
Talán elcsépelt már a gondolat, hogy a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny.
Igazából a szeretetlenség ellen tiltakozik a versed.
Az keltette fel az érdeklődésemet, s azért szólok, mert az ilyen téma, ami nem vegytiszta szépség számomra szokatlan Tőled.
Szeretettel olvastalak:
Ildikó(f)
Kedves BéGé, várlak máskor is, a meglátásaiddal együtt! 🙂
Kedves Zina!
A bemutatott változat sokkal jobban tetszik! Kár, hogy nem hagytad így (/írtad át). A mondanivalódat tökéletesen kifejezi, szép, eredeti hasonlatokkal; és nem "érthetőbb", hanem értelmes így! Ehhez már megjegyzések nélkül gratulálnék. Üdv: bg
Köszönöm kedves Santiago a véleményedet! Igen, a valóságról, de én fontosnak tartom azt is, hogy legalább a vers vége bizakodó legyen vagy legalábbis szemnyitogató. Mert csak azzal, ha leírjuk úgy a napi gondokat, ahogy vannak, semmit nem tettünk hozzá, csupán erősítjük a borúlátást.
Kedves Joli, pont úgy, ahogy mondod. Ahogy a tompa pengéjű késsel nyiszatolja a hentes a húst, olyan lassan öl a közöny.
Köszönöm mindkettőtök megtisztelő jelenlétét! 🙂
Nekem semmi bajom a tompa pengékkel, sőt igen találónak találom versedben, egyedi!
Hisz a tompa kés, vagy bármi az nem vág, az marcangol!
Szép napot!
Joli:)
Kedves Gábor, örülök, hogy egy kicsit több időt szántál a versre és megírtad az észrevételeidet! Íme, egy másik változat:
Szemem lezárom, bánt e fénytelen,
fakó színekbe bújó, rút közöny.
Az ember néha tűrni kénytelen,
majd egykedvű lesz, fásultan köszön,
s a szó belénk metsz tompa pengeként,
akár a hentes, hogyha húst levág,
becsap, de számon hogy ne kérd e tényt,
mosolyból lökni kész még pár dekát.
Az élet itt rabláncon tévelyeg,
apátiába hulló bús vakok,
amíg üres, kimért beszédetek
felnézni rátok hogyan tudhatok?
(Élőhalottan épp csak vánszorog,
a fél világ apátiába hull,
s ha látjátok ezt, Bogár Gáborok:
hogyan bírjátok hittel, józanul? – ezt csak a játék kedvéért :-)))
Természetesen ez sem tökéletes, viszont remélem, hogy érthetőbb lett! Köszönettel vettem a véleményedet! 🙂
Köszönöm szépen mindőtök figyelmét és véleményét! Szeretettel láttalak Titeket! 🙂
[center][b][color=#0000ff]Kedves Zina !
Amíg így marad a világ, már pedig úgy néz ki – nehezen
Nehéz kérdést vetettél fel a versedben, mely remek,,,
– keni -[/color][/b][/center]
Kedves Zina!
Jó vers lenne, vannak benne szép asszonáncok rímek helyett, lenne tartalma, mondanivalója is. Csak azok a fránya szavak ne lennének, igaz? Meg mondatok, mondatrészek, amelyeknek a mondat helyében elfoglalt szerepük szerint kellene viszonyulniuk egymáshoz! Mert mit látunk itt az első szakasz végén és a második elején? Hogy "Az ember… úgy köszön,… tompa pengeként" Milyen ember az, aki tompa pengeként köszön? Ez nem szép tőle, de hogy csinálja? Én nem tudok elképzelni egy "tompa pengeként köszönő ember"-t! ( Azt el tudnám képzelni, hogy úgy köszön, hogy kimért szavai hasonlóak a tompa pengékhez. Ez így szép hasonlat lenne, csak ugye szeretnénk valahogy versbe önteni…)
Aztán az utolsó két sor alanyai, állítmányai! Ezek aztán igazán rosszindulatúak, nem hagyják a költőt kibontakozni. Utolsó szakasz 3. sor: rejtett alany: ti , hogy ugyanis "(Ti) egymás ellen embert játszotok". Még ha el is fogadjuk, hogy ennek van valami értelme, "egymás ellen embert játszani" – bár nagyon ködös, és ha agyoncsapnak se tudnám megmondani, hogy ez mit jelent, de mégis kik azok a "ti", akik ezt játsszák?, jó, mondjuk az előzőekre visszautalva a fél világ, De akkor ki az utolsó állítmány "tudhatnék … felnézni rád" tárgya? Ki az az "te", akire nem tud felnézni a tisztelt költőnő? Vagy ez a nagyon elrejtett tárgy is az "egymás ellen embert játszók" hada lenne, csak a "rátok" szó annyira szemtelen, hogy rímhelyzetben még asszonáncként sem hajlandó viselkedni? Esetleg valaki más, titkos egyén, akit nem ismerhetünk meg? Ez már az utókor nálam érettebb verselemzőinek megfejtésére vár.
Azért gratulálok, mert legalább van mondanivalód, és megpróbáltad eredeti, nem elcsépelt szavakkal és hasonlatokkal el is mondani. Ki tehet arról, hogy a vers kialakulásának megakadályozására, kerékkötőként útonállósdit játszanak a szavak?
üdv: bg
Amire haragszom az a közöny!!!
Bár mi, de ez már nem érzelem.
Gratulálok kedves Zina szeretettel: Ica
Drága Zina!
Szép és igaz vers, gratulálok!
Szeretettel: Rózsa(f)
Drága Zinám!
Nagyon mélyen néztél az emberek szívébe, s amit láttál sajnos igaz, és elszomorító.
Mesterien vetetted papírra, mindenki számára érthetően, minden cikornya nélkül, hogy mennyire érdektelenek, fásultak vagyunk. Felnézni csak arra lehet, aki őszinte, érdeklődő, segítőkész, és optimizmusával képes csodákat tenni. Egymásra haragvókat megbékíteni, mélyen "alvókat" tettekre serkenteni, egyszóval : a közért cselekedni.
Gratulálok nagyszerű versedhez. Szeretettel Virág
ezáltal
Kedves Zina.
Nagyon reálisan ábrázoltad a :"közönyt".
Tetszettek a hasonlatok :kimért szavakkal, tompa pengeként,"
Szeretettel gratulálok ….Babu(l)