Távolból kereslek
A ragyogó csillagokat is
keresni kell az égen.
Én is úgy keresem
az én csillagomat.
Egyre csak keresem, s nem lelem.
Nélküle elveszett vagyok,
Nem látom, s nem is hallom,
némák a csillagok.
Égbekiáltóan fájdalmas a hiánya.
Mintha megállt volna
körülöttem az idő.
Hol van az én gyönyörűm?
Nevét ismétli sírástól remegő ajkam.
Oly távol vagy tőlem,
Csak bolyongok a messzi idegenben.
Szívem vérzik bánatában.
Lelkem reszkető sodrában.
Zokogás rázza testem egészét.
Elbújni volna jó, ahol senki se látja
könnyeim árját.
Vajon hol lehetsz mi lehet veled?
Futnék hozzád süvöltő szélviharában.
Csak le tudnám tépni magamról a szorongást,
mely fogva tartja keserű szívem.
Vigasztalni próbálom magam.
Amit a szívem diktál, azt teszem.
Várlak, örökké csak várlak én kedvesem.
Mert aki nem tud eljönni,
arra örökké várni kell.
2017. február 05.