Rügyfakasztó
Száll a tavasz illatárja,
virágkehely szirmát tárja,
mintha búgó dallam volna,
szívem mélyén zakatolna.
Száll a szellő múló ködben,
rügyet fakaszt, ringat közben,
míg a tavasz jöttét várom,
harmat csöppen fűzfaágon.
Csókja ízén ébredek fel,
édes nektár szerelemmel,
tavasztündér körbeölel:
boldogságom tőle jön el.
[b][color=#cc0066]Kedves János !
Ez a verses olyan, mint a tavasz – könnyed, lendületes és dallamos,,,
– keni -[/color][/b]