Zuhanás

Zuhanás

Szárnyamat rejtve,
szellőn lépkedem
idelent idegen

vagyok.Tengerben
ringok s mesélek
szavakon-szigeten

túl a képzelet
vezet messzire.
Világomba csodás

álmokat festek
magamnak játszom,
másnak ismeretlen

tájakon járok,
szívem kitárom,
gondtalan szárnyalok

dallamon-soron
át, kapum zárom:
a földre érkezem.

“Zuhanás” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Érdekes verselés, jó téma, és tetszetős a burkolat. Szeretettel olvastalak. Rózsa

Szólj hozzá!