.Lelkesedés kizárva.
Ó én vártam…türelemmel,
Fordultam Feléje megértéssel,
A Holnapban, reménykedtem..
Ó én nem Bántottam semmivel..
-Ó futott előlem,
nem értett Engem,
Ő nincs Felém reménnyel,
érintések nélkül bántott engem…
Hittem, hogy Kedves…
hogy lelkiismeretes,
hogy őszinte Velem,
S szándéka nem üres-…
Ő kedvetlenné vált,
– nem tudja, mi a lélek,
Viccé váltotta az őszinteséget,
Üres szándékot kiteregetett…
Hittem, ígéretét, szidás után betartja,
Megismer engem, úgy ahogy akarta,
Megpróbál, vigyázni, hangjára szavára,
Nem vesz mindent, lelkének bajára!
-Ó Ő ígéretét bizony nem tartotta,
hogy, Megismerjen, bizony nem akarja,
Nem vigyázott szavára, hangjára…
Minden beszédet, bezárt lelkének zugába…
Ó és én…lelkesedtem Érte,
Hogyha kérte, hogyha nem kérte,
S vártam, hívjon, írjon, meséljen,
S Ő mégis rossz volt, és nagyon veszélyes..
Éreztem ezt is, úgy lelketlen kizárom,
Közelségét, én már nem kívánom,
Bocsánatát, ugyan nem várom…
Ez nem mese, de nem is volt álom!!!
Lelkesedésem kizárólagos oka,
hogy nincs már annyi becsület rajta,
hogy csakis az igazat mondja..
s már az elején…nem vethet Ő a porba!
2016.11.29. ( Saját. B.A.)
Egyetértek Önnel Kedves Teri. Nagyon Szépen Köszönöm !!!! 🙂
Kedves Ica !! Nagyon szépen köszönöm a figyelmet :*
Kedves Angika!
Nehéz egymást igazán megismerni ehhez két ember és az ő őszinteségük kell.
Mindenkinek van ilyen és olyan tulajdonsága is de változtatni lehet és kell is.
Gondolkoztató versedet köszönöm..szeretettel: Kövesdi Teri
Szomorú szívvel olvastalak: Ica