Életkezdés szegénységből

Életkezdés szegénységből

Életkezdés szegénységből,
Feltörekvő becsületből,
Kitartó szorgos munkával,
Türelemmel, akarattal,
Lépegetett előre!

Eredményes volt élete,
Mellette volt a szerencse,
Álmai megvalósultak,
Pénztárcái megdagadtak.
Már csak ez volt a fontos!

Maga sem vette már észre,
Mind nagyobb lett az igénye,
Gyűjteni és felhalmozni,
Fösvénységben megtartani,
Mohón és irigyen!

Megállás felfelé sincsen,
Sors, feddő figyelme készen!
Évek múlnak, jönnek bajok,
Mindenféle akadályok,
Gyászeset, megtorpanás!

Örökséggel nagyobb vagyon,
Ismétlődő bonyodalom!
Ő ragaszkodik mindenhez!
Testvérének? Hát semmi sem!
Ez az ő igazsága!

Vagyont nem tud védelmezni,
Rablók járnak tanyát verni!
Harmadjára törtek házba,
Nincsen semmi biztonságba!
Elvitték mind, ami volt!

Nagy a bánat, be kell látni,
Öregen mit is tud tenni?
Adakozást nem ismerte,
Mi lehet még a reménye?
Semmit nem vihetünk el!

Budapest, 2017. március 5.

“Életkezdés szegénységből” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Ági!
    Köszönöm szépen kedves szavaidat. Kérdésedre pedig röviden a válaszom: Az első kontrollon már nem csak egy csigolya volt eltörve, hanem egy másikkal is van valami. Április 3-án kell újra mennem, de ezennel CT-re. Az injekció-beadást egész napi reszkető félelem előzte meg, teljesen kikészültem, 30 db után leálltam vele, képtelen voltam, akármi lesz is. A kényszerzubbonyt azóta is hordani kell. Kedden könyvbemutatót kell tartanom, arra az időre leveszem a zubbonyt, emberi formát kell öltenem. S utána pár nappal ismét fel kell lépnem. Talán elég a válaszom.
    Szeretettel gondolok Rád: Viola (f)(f)(f)

  2. Drága Keni Barátom!
    Nagyon örülök, hogy újra itt vagy. Ne betegeskedj, mert nagyon hiányzol, ha nem vagy itt.
    Igen, az első számú szerettemről szól, én lettem volna a másik "örökös"!
    Szeretettel: Viola :]

  3. [center][i][color=#000099]Drága Violám !

    Ez a vers biztosan nem rólad szól, mert Te pont az ellenkezője van ennek az életmódbeli életnek,,,
    Igen ilyen a sors fintora egyszer fenn, egyszer lent, de aki egyszer térdre rogy az már újra nehezen tápászkodik fel és a szegény embert az ág is húzza, mint tudjuk,,,
    Mindenki a maga szerencséjének vagy ellenkezőjének a kovácsa is ,,,

    Gratulálok tanulságos versedhez !

    Szeretettel !

    Barátod – keni -[/color][/i][/center]

Szólj hozzá!