Március
Pókhálóba szőtt története a télnek
március nyomán messze szaladt.
Kémények füstje száll szép mesékkel
forró kandallók, tepsiben sápadt
kalácsvégek, karácsonyfa szirének
aggként maradtak, száraz seprőkké válva.
Nincs több merény, végleg semmivé lett
a tél hidege! Déli széllel langy meleg
öleli a fákat, rügyet simítva öltöztet ágat,
fütyül dalolva, csalogány-módra széncinege.
A napfény, mint csillám ugrál a bővizű ereken.
Forró vágyakat ébreszt a szerelem.
Jaj, ez nagyon kedves vers. Igazán szerettem!!! marinka:)
[center][i][color=#000099]Kedves Barnaby !
Igazi szép tavaszköszöntő lett- e versed,,,
Gratulálok !
Barátsággal !
– keni -[/color][/i][/center]