Ha megebédeltél

Ha megebédeltél

Ha megebédeltél, –
szaladj fel a váradhoz,
s hogy jó kondiba maradj
kettesével szaladj fel a 80
lépcsőn kettesével, hogy
valamit magadból megint
megmutass, majd tedd ezt
meg kétszer le és felfelé,
amíg egészen palotádig
végleg fel nem érsz, és
nézd meg a tájadat, mily
pompás felülről nézni magasról
lefelé milyen is a képi látvány
amire vágytál és áhítottál,
de vigyázz, mert -15 fok van
gyorsan tegyél a Jancsi kályhába
fát, és jól melegíts át a sok helyiségből
magadnak legalább egy üres szobát,
hogy aztán töprenghess, hogy még
mit, és miként, hova mi kell, de vigyázz
hogy mindent elgondoljál még
egyszer elölről ne kezd újra el,
mert fut az idő mindjárt itt a tavasz
nyílnak a tulipánok a lépcsők alatt,
s már ültetheted is be szépen a kertedet,
de előbb a házadat végre rendbe tedd.
Nagy öröm vár majd ott rád valakivel
egyszer, akit talán, soha nem engedsz el.
Boldogok lesztek, mint két dalos madár
és nagyon vigyázz, hogy Te is ne pórul járj.

Kenéz István / – keni – Üröm, 2017. január 7.

“Ha megebédeltél” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Keni !

    Vágyódó remények, soha véget nem érő gondolatok, és a sok lépcső, vénember leszel
    mire felérsz oda. Gratulálok

    Üdvözlettel : Tibor

  2. Keni,én sok mindent kiolvastam versedből.A sok lépcső ,a vár,az üres szoba,és hogy mindent csak magának , amit áhított.
    Hát nem is tudom kire gondoltál.
    Biztosan nem rám ,mert se vár,se lépcső.
    Egy szóval ki lakik a palotában? Fényecske,Legyecske, 🙂
    Üdvözlettel:rzsike

  3. Drága Keni Barátom!
    Hova nem küldesz te minket? Ez már nem megy! De a kert rendbetétele sem és semmi sem. Bizony, ez az év az első, amikor már hozzá sem kezdtem a munkához, csak pár szőlővesszőt metszettem le. Ez a kétszeri elesésem megtette a magáét, na, nem is panaszkodom tovább. Azért még a hagymás virágok kinyílnak.
    Neked a legjobbakat kívánom szeretettel: Viola :]

  4. Megható a versedből áradó féltő szeretet. Fájdalommal vegyes szeretettel olvastam. együttérzőn ölellek, marinka(l)

  5. Drága Keni .
    Most ,hogy olvasom a soraidat ,hirtelen eszembe jutott
    a marosvasárhelyi Rákóczi lépcsök [70].Azért még fiataklabb koromban
    sem futottam fel, s le rajtuk!
    De versedre vissztérve csak gratulálni tudok tisztelettel !
    Tele vidámsággal ,optimismussal és persze szerelemmel!
    Öszinte tiszteletem…..Babu:)

  6. "mert fut az idő mindjárt itt a tavasz
    nyílnak a tulipánok a lépcsők alatt,
    s már ültetheted is be szépen a kertedet,
    de előbb a házadat végre rendbe tedd."

    Drága Keni!

    Tavasz sugallta lendület sugárzik a versedből, gratulálok!

    Szeretettel: Rózsa

  7. Kedves István!
    Ilyenkor tavasszal valóban sok a teendő, különösen a kertes házaknál, nem beszélve arról ha kettőről is kell gondoskodni, de az a sok lépcső az már nem nekünk való, szeretettel gratulálok, Lajos.;)

Szólj hozzá!