Semmi se
Az életem már nem tervezhető
vágy és álom temető.
Jövőt már nem várok
szürke napok,
rövidülnek a mondatok.
Még itt vagyok,
a léthez alkalmazkodok.
A tél itt hagyott a
tavasztól mit is várhatok?
A nyár is csak úgy elsuhan,
és mindez miért van?
Miért ily kegyetlen életünk,
miért vész el idővel mindenünk?
Miért leszünk korhadt ágak, ki
már csak egy viharra várhat, mi
elviszi a semmibe. s nem marad
utána semmi se.
Kondoros 2017 március 7 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet
Marinka köszönöm.Sokszor elgondolkodom az életen.Természetesen van értelme,de az elmúlást nagyon nehezen tudom elfogadni.
Itt hagyni gyermekeimet ,társamat,kedves lakhelyemet.Most ilyen hangulatban voltam.
Üdv.Rzsike
Babu drága,mikor ezt írtam,bizonyosan ilyen volt a lekiállapotom.Talán nagyon kiöntöttem a szivemet,de néha kell.
Üdv.Rzsike
Rzsike!
Fájdalmasan gyönyörű versed nagy hatással volt rám! Szeretettel, marinka(l)
Kedves Erzsike ,a szép mosolygos arcodhoz nem illik 🙂 ez a szomorú költemény!
Ennyi kiábrándulás ,nem szabad hogy kergetözzön a szived körül !
Mindig van aminek örvendjünk,akár egy szál hóvirágnak is !
Gratulálok szeretettel és nagy baráti ölelésem küldöm az éteren keresztül !
Babu(f)
Köszönöm Ica.
Elmélkedésed megérintett.:(
Szeretettel olvastam: Ica
keni,itt egy kicsit bele keseredtem a magam mögött hagyó és az előttem álló éveknek,mi valjuk meg nem tervezhető.
🙁
[center][i][color=#000099]Drága Rzsikém !
Az örök megújhodás miatt mindez, mert ami múlandó annak múlnia kell és törnie és megpihennie és nem lesznek többé tervek, csak a vágyak maradnak erő és tettlegesség hiányában,,,
Hova ez a nagy búslakodás, hisz a tavasz mindig csodás, és ez is mutatja a civilizáció, – világ racionális – evolúcióját,,,,
Vagy megszöksz, vagy beletörődsz, de itt élned – halnod kell, amíg csak vagy
,,,
Szeretve !
– keni -[/color][/i][/center]