Séta közben.

Séta közben.

Kedvem támadt egy kis sétához
Szép tavaszon a zöldellő fák alatt
Amikor a sétányon végig haladok
Mindig elképráztatnak a cseresznyevirág illatok.

Olyan mint egy álom
Harmatcsepp csurog az ágról
Opálfény vetiti, fényes sugarát
Nem messze tőlem, csobog a forrás.

Pacsirtaszólam hangzik egy ágról.
-és elgondolkodom, egy szép világról-
Hegykristály emelkedik a forrás allatt!
Kedvesem, Én oda várlak.

Ahol a rózsaszin álom, felhőköt képez
-hasonlitanám, egy szép meséhez
Ahol végre megkezdődik a rügyfakadás
És a Fák alatt vagyunk..Te meg Én..Senki más!

2017.02.22. ( Saját. B.A.)

“Séta közben.” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. [b][i][color=#0000ff]Kedves Angéla !

    Vagyon szépen megírt természeti kép és egy társra várás a rügyfakadásban, olyan mint egy szerelmes hívó szó – szép,,,,

    Szeretve !

    – keni -[/color][/i][/b]

Szólj hozzá!