Lázban égve

Lázban égve

Orgonabokor bontja az apró levelét.
Só ízű szelekkel, hazatértek a fecskék.
Talpam alatt az akácosút dalra fakad,
tölts fel olyan dallal, ami megvigasztal.
Mint a fecske vígan, szállj drága dal,
míg üde szél kerget szelíd árnyakat.
Az álmos reggel zsenge napsugárral,
harmatgyöngyöt akaszt a fű nyakába.
Hófehérben most virágzik a szilvafa.
Lázban égve kékben, ragyog az éden.

“Lázban égve” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. [b][i][color=#0000ff]Kedves Ica !

    Jó volna mindig ilyen tavaszé szép vágyban égve élni és ilyen szép hasonlatokat beleszőni a verseinkbe, mint Te ebbe,,,

    Én még Verdi Nabuccojának Szabadság himnuszát is kihallottam e versedből;

    *Mint a fecske repülj mesze' fööldön' át, –
    vár a 'réégen' látott szép hazai táj
    Rég nem látott hazámba 'repüülj' el…..*

    Tetszett e versed is!

    Szeretve !

    – keni -[/color][/i][/b]

Szólj hozzá!